Joe bácsi & aGazEmberek+36 20 944 3464EN
A kert talaja

A talaj típusai a kertben, homoktól az agyagig

A talaj típusai közül négyet mutatunk be, a homokos, a vályog-, az agyagos és a meszes, köves talajt, mert ezek másképp tartják a vizet és a tápanyagot, és mindegyik más növényt, más előkészítést kíván. A rajzok valós, publikált magyarországi talajszelvényeket követnek, mellettük pedig leírjuk, hogyan ismered fel a sajátodat, és mivel javíthatsz rajta.

Így ismered fel a homokos és az agyagos talajt

A legegyszerűbb a gyúrási próba: nedvesíts meg egy evőkanálnyi földet, gyúrd tésztaszerűvé, sodord vékony hengerré, és próbáld gyűrűvé hajlítani. A homokból nem lesz sodrat, érdes szemcséket érzel, és a nedves föld is szétpereg a markodban. Az agyag ragacsos, síkos, repedés nélkül gyűrűvé hajlik, és ujjal fényesre simíthatod, a vályog pedig a kettő között van, nedvesen sem érdes, sem ragacsos, inkább finom, porszerű a tapintása.

A meszes talajt gyakran már ásáskor elárulják a fehéres mészkő- vagy dolomitdarabok, de ecettel is ellenőrizheted, mert ha egy kevés föld pezsegni kezd benne, szabad mész van a talajban. A rajzokon a rétegek vastagsága egy-egy mért szelvényt követ: a homokos minta Pest megyei, a vályog gödöllői, az agyagos a Kalocsai-Sárközből való, a meszes, köves pedig a Vértes peremvidékéről hozott, szándékosan szélsőséges példa. A kerti talaj ettől telkenként eltérhet, a felső rétege pedig gyakran feltöltött, bolygatott.

Homokos talaj

0 cm20 cm40 cm60 cm80 cm123
  1. 1. Humuszos feltalaj0-25 cm

    Laza, gyengén szerkezetes homok kevés humusszal és mésszel, enyhén lúgos kémhatással.

  2. 2. Átmeneti réteg25-60 cm

    Szerkezet nélküli, sok meszet tartalmazó homok, amelyben a humusz már alig jelenik meg.

  3. 3. Talajképző homok60-80 cm

    Fakó sárga, karbonátos ős-dunai öntéshomok, a talaj alapanyaga.

Így ismered fel
Gyúrási próba: vegyél egy evőkanálnyi földet, nedvesítsd meg, gyúrd tésztaszerűvé, sodord vékony hengerré, és próbáld gyűrűvé hajlítani. A homokból nem lehet sodratot készíteni, ujjaid között érdes szemcséket érzel, és a nedves föld is szétpereg a markodban. Szakmai mérésben a homok Arany-féle kötöttségi száma (KA) 25-30, a durva homoké 25 alatti.
Vízgazdálkodás
Nagyon gyorsan átengedi és alig tartja meg a vizet, ezért eső vagy öntözés után hamar kiszárad, aszályérzékeny, a tápanyagokat pedig a víz könnyen kimossa belőle.
Előnye
Könnyen művelhető, jól szellőzik, és tavasszal gyorsan felmelegszik.
Hátránya
Kevés benne a humusz és a tápanyag, ezért sűrűbb öntözést és tápanyag-utánpótlást kér, kitett helyen pedig a szél is elhordhatja a felszínét.
Mit tehetsz?
Dolgozz bele rendszeresen sok érett komposztot vagy trágyát, amely a laza homokszemcséket termékenyebb morzsákká köti, a felszínt pedig takard legalább 5-7,5 cm vastag szerves mulccsal. Hazai kísérletekben a komposzthoz kevert agyagos föld vagy bentonit is javította a homok víz- és tápanyagtartását, ültetésnél pedig érdemes szárazságtűrő fajokat választanod.
Arany-féle kötöttségi szám
25-30 (durva homok: 25 alatt)
A rajz alapja
Humuszos homoktalaj legelő alatt, Kiskunsági-homokhát, Örkény és Tatárszentgyörgy között (Pest megye)

Milyen a talaj Kelet-Pesten és a Gödöllői-dombságon?

A Gödöllői-dombság, amelynek délnyugati csücske Maglód és Pécel környékéig ér, a kistájleírás szerint jellemzően barna erdőtalajos vidék: a Ramann-féle és a csernozjom barna erdőtalaj uralkodik, közöttük elszórtan humuszos homok és réti talajfoltok is előfordulnak. A felszínt változatos üledékek borítják, a homokkőtől és kavicstól a homokos agyagon és a folyóvízi üledékeken át a löszig, márgáig és édesvízi mészkőig. Egy Maglód és Pécel között feltárt szántóföldi szelvényben a felső 25 cm homokos volt, alatta 60 cm-ig homokos vályog, majd meszes, homokkal kevert löszös üledék következett. Gödöllőn, a józsefmajori tangazdaságban löszön kialakult, 40 cm vastag humuszos rétegű, vályog fizikai féleségű csernozjomot írtak le. A szomszédos XVI. kerületben egy geológus előadása szerint a felszín közelében jellemzően folyóvízi és szél hordta homok, alatta kavicsos homok található, a talajok gyengén savanyúak, humuszban nem gazdagok, és sok helyen építési, háztartási törmelékkel kevertek. Mivel a talaj telkenként is változik, a saját kertedben érdemes gyúrási próbával és ecetes próbával is ellenőrizni, mivel van dolgod.

Így javíthatsz a kerted talaján

  • Homokos talajba dolgozz be rendszeresen sok érett komposztot vagy trágyát, mert ez termékenyebb morzsákká köti a laza szemcséket, hazai kísérletekben pedig a komposzthoz kevert agyagos föld vagy bentonit is javította a homok víz- és tápanyagtartását.
  • Az agyagos talajt bőven adagolt komposzt vagy érett trágya bontja morzsákra, nedvesen viszont ne taposd és ne rotálozd, mert a gép alatt tömör réteg képződik.
  • A vályogban évente pótold a szerves anyagot komposzttal vagy legalább 5-7,5 centiméter vastag mulccsal, és túl nedves állapotban ne ásd, hogy a szerkezete morzsás maradjon.
  • Meszes talajon mészkedvelő vagy mésztűrő növényeket válassz, mert a kémhatását tartósan nem tudod savanyúra változtatni, a szerves anyagot és a mulcsot pedig rendszeresen pótold.
  • Kertvárosi telken számolj vele, hogy a föld építési törmelékkel is kevert lehet, ezért ásáskor és rotálozáskor készülj a kövekre és a törmelékre.

Gyakori kérdések

Mi a gond a homokos talajjal?

Nagyon gyorsan átengedi és alig tartja meg a vizet, ezért eső vagy öntözés után hamar kiszárad, a tápanyagot pedig a víz kimossa belőle. Cserébe könnyen művelhető, jól szellőzik, és tavasszal hamar felmelegszik, a hiányosságain pedig sok komposzttal és mulccsal javíthatsz.

Miért áll meg a víz az agyagos talajon?

Mert az agyag sok vizet tárol, de lassan engedi át, így eső után sokáig pangó víz maradhat benne, nyáron viszont kiszárad, kőkeményre sül és megrepedezik. A tartósan pangó víz nyomát a földben szürkés glejfoltok és rozsdás vasfoltok is elárulják.

Melyik a legjobb kerti talaj?

A legtöbb kerti növény a vályogban érzi jól magát, mert a homok, az iszap és az agyag kiegyensúlyozott keveréke, így jól átengedi a fölösleges vizet, közben elég nedvességet és tápanyagot tart meg. Gyakori művelés és taposás mellett viszont a felső rétege erősen tömörödhet, a humusza pedig fogy, ha nem pótolod.

Milyen a talaj Kelet-Pesten és Gödöllő környékén?

Változatos: a Gödöllői-dombságon, amely Maglód és Pécel környékéig ér, jellemzően barna erdőtalaj uralkodik, a szomszédos XVI. kerületben pedig egy geológus előadása szerint a felszín közelében folyóvízi és szél hordta homok a jellemző. Egy Maglód és Pécel között feltárt szelvényben a felső 25 cm homokos volt, alatta 60 cm-ig homokos vályog következett, ezért a saját kertedben mindenképp végezd el a gyúrási próbát.

Mit jelent az Arany-féle kötöttségi szám?

Ez a szakmai mérésekben használt szám (KA) a talaj fizikai féleségét jelzi: minél nagyobb, annál kötöttebb, agyagosabb a föld. A homoké 25-30, a durva homoké 25 alatti, a vályogé 38-42, az agyagé 51-60, a nehéz agyagé pedig 61-80.

Talajelőkészítés gyephez, fához és ágyáshoz

Ha új gyepet, fát vagy ágyást tervezel, a felméréskor megnézzük a talajt, és az előkészítést, a tereprendezést és az ültetést is elvégezzük. A felmérés díjmentes, utána írásban küldjük az árajánlatot.

Az adataidat csak arra használjuk, hogy válaszoljunk a megkeresésedre. Adatkezelési tájékoztató

Telefonon gyorsabb? Hívj minket a +36 20 944 3464 számon.

A helyszíni felmérés díjmentes, és egy munkanapon belül visszahívunk.

Hívj minket+36 20 944 3464Felmérést kérek
Díjmentes helyszíni felmérés

Kérj felmérést

Írd meg, mi a gond a kerttel vagy a fával, és egy munkanapon belül visszahívunk.

Az adataidat csak arra használjuk, hogy válaszoljunk a megkeresésedre. Adatkezelési tájékoztató

Gyorsabb telefonon? +36 20 944 3464

Mielőtt továbbmész

Kimegyünk, és megnézzük a kertet.

A helyszíni felmérés díjmentes, és semmire sem kötelez. Hagyd meg a telefonszámodat, és egy munkanapon belül visszahívunk.